2011. október 11., kedd

Knock, knock! Who's this? Chaos! :)

Hát, ez egy nagyon érdekes helyzet.

Az van, hogy idő közben egyértelművé vált, hogy ami/aki ezt az egész káosz dolgot kiváltotta bennem, nem az oka volt a káosznak, hanem csak a folyamat elindítója. Ez egyrészről egy nagyon rossz helyzet, hiszen az ember azt feltételezi, hogy ha megszűnteted erővel a kiváltó okot, akkor utána minden a helyére kerül:
Újra nem akarsz előre gondolkodni x évvel, majd megint nem fog érdekelni a társ/család gondolatkör, megint ugyanolyan szép fényes, látványos és vonzó lesz a külföldi munkavállalás lehetősége. Én legalábbis tényleg ezt vártam: Ha valaki átírja a könyvemet, majd ő maga eltűnik, az írás is vele megy. Hát NOT! :)

Ami érdekes, az az, hogy minél többet gondolkodom ezeken a kérdéseken, Új-Zéland (meg úgy egyébként az 5 év 5 kontinens projekt) egyre rosszabb ötletnek tűnik, méghozzá azért, mert én valójában nem dolgozni és pénzt akarok külföldön, hanem külföldi világgal találkozni, tapasztalatot szerezni, és leginkább időt tölteni magammal. Ez azért nagyon fontos, mert míg a "dolgozni akarok külföldön" témakörnek egy megoldása van: külföldön dolgozni, ez utóbbi nagyon szerteágazó...
Most egyre inkább abban látom a megoldást, hogy fogom a sátorfámat, és útnak indulok és csak megyek, és megyek - kb, mint Dávidék (kt.blog.hu), vagy mint egy El Camino. Vagy bármi. A lényeg, hogy egyedül, zavartalanul, és sokáig - értsd: mondjuk 2 hétnél tovább. :D
Ez azért is tűnik egy működő alternatívának, mert egyre jobban zavar az időtartama az 5 év 5 kontinens projektnek, és egyre jobban zavar az, hogy nem belátható, én pedig kandallót szeretnék.

A másik dolog, ami az utóbbi időben kavarog bennem, az az "itthon minden szar, nem lehet semmit megcsinálni, stívdzsobszisegysenkilettvolnaitthon" témakör, és ez NAGYON-NAGYON zavar: Emberek, hogy a fenébe tudtok így élni?! De most komolyan?! Nem csak Amerikában lehet megváltani a világot! Te is megválthatod, én is megválthatom - bárki! És nem, nem érdekel, hogy ehhez ad-e az állam segítséget, vagy gátol benne: A lehetőség attól még az enyém, és a döntés is! :)
Szóval ez a másik dolog, ami egyre erőteljesebben kiabál ki belőlem: Nem akarok külföldnek GDP-t termelni, itt akarom megmutatni az embereknek, hogy itthon is lehet jobb világot építeni, és ezt mi magunk is megtehetjük, nem kell arra várni, hogy "majdakormány". És kicsit úgy érzem, hogy ha elmennék külföldre dolgozni - akár csak egy évet is -, azzal nyilván rengeteg jó dolgot hoznék magammal vissza, de az olyan... Vízet prédikál, és bort iszik esete. Vagy nem tudom. Szóval az úgy nem lenne fény ennyire, mert az munka, vagy... Na, ezt egyszer még kifejtem, ha én magam is megértettem. :)

2011. október 7., péntek

Life: WTF? :)

Hetek óta akarok írni: bármiről, csak hosszú legyen. :) Na jó, ez így nem igaz, múlt hét szerda óta akarok írni, mert akkor írtam meg a tavikacsák rövid történetét, és azóta írhatnékom van. Hogy miért pont erre a blogomra, és miért nem a bármelyik másikra, arról fogalmam sincs...

A bejegyzés megírásától azt várom, hogy egy kis időt szánok végre arra, hogy a káoszt felszámoljam a fejemben, szóval ha lesznek érthetetlen, homályos részek, akkor sorry: ez a bejegyzés nekem, magamnak szól - viszont nem akartam, hogy elvesszenek ezek a gondolatok. :)

Na szóval, a helyzet a következő: Most 2011. októbere van, én hozzávetőlegesen három hónapja eszeveszetten tudom azt magamról, hogy én márpedig Új-Zélandra fogok menni dolgozni. Ezzel keltem, ezzel feküdtem az elmúlt hónapokban minden egyes nap, és ami még durvább, hogy meg mertem volna rá esküdni, hogy nem létezik a világon olyan dolog, ami ebben megingathatna.

Múlt hét végén volt egy Janda, ahol egy kalandos-eltévedős péntek este után szombaton nekem szegezték a kérdést, hogy biztosan megyek-e, és az én válaszom erre az volt, hogy nem. És azóta káosz van mindenben, amivel kapcsolatban eddig biztos voltam. :)

Az első és legfontosabb ilyen dolog az maga az Új-Zélandra való utazás. Én ezt hónapok óta tervezem, dolgozom rajta, és biztos voltam benne, hogy én EZT akarom, és nem itt maradni és világot látni, és embereket megismerni, és bölccsé válni. Aztán most picit olyan, mintha kiderülne egyik pillanatról a másikra, hogy ahhoz, hogy bölcs emberekkel találkozz, nem kell elmenni a világ másik felére, ahhoz, hogy megvalósítsd önmagad, nem kell elmenni a világ másik felére - mindent lehet itthon is. Közel a családhoz, barátokhoz, mindenhez. Kicsit így érzem most. És ez rossz. Az a rossz, hogy ezt a dolgot fel kellett ismernem, és találkoznom kellett vele, még mielőtt az utazás egyeltalán elkezdődött volna. A fenébe is, ez lett volna az utazás célja... :D

A második dolog, az a kapcsolatok-párkapcsolatok kérdésköre: amíg az ember fiatal - legalábbis én -, addig csak élt bele a nagyvilágba. Könnyű úgy sok éves párkapcsolatban lenni, ha nincs célod, nem látod és nem is célod látni, hogy hova tart a dolog; tart-e valahová. Eddig ez volt: Jó veled, jó velem, legyünk együtt. Egyszer azt mondták nekem, hogy "nem tudom megígérni, hogy mi lesz holnap, csak azt tudom megígérni, ami ma van". Lefordítva: nem tudom, hova tart, de most jó, szóval legyen. Most rákényszerültem, hogy ezen a dolgon elmélázzak, és azt vettem észre, hogy tervezni kezdtem, kerestem a lehetséges jövőképeket, a "milyen lenne, ha?", meg "és ez így és így működne?" és hasonlókat: olyan dolgokat, amiket eddig sohasem. És ez furcsa. :)

Hát, ettől nem lettem okosabb. :) Inkább leülök az ágyamra meditálni - apropó, most még a Bikszádiban lakom, és az ork most költözött be alánk (majd 5 év múlva, amikor ránézek a blogra, ennek lesz jelentősége :D)

2007. július 30., hétfő

Koczka... Koczka???? Koczka!! :D

Ouch!
Barinak keresgéltem tőle kapott képeket az egyik backup dvd-men, amikor sikerült ráakadnom a tavalyi gólyatáboros önéletrajzomra... Azt hiszem, kocka vagyok! :)

"Önéletrajz

Az Úr 1988. esztendejének 3. havában láttam meg a napvilágot, annak is a 4. napfelkeltéjekor, egészen pontosan napkelte után 6 órával, 6 perccel és 6 másodperccel. Egyesek már akkor is is rossz előjelnek tartották az érkezésemet, először a szülész főorvos volt olyan kedves közölni jóanyámmal, hogy "Késett 6 percet és 6 másodpercet, lemaradtam a meccsről, a q**** **** *******".... Míg más pisisek első szava "anyu" vagy "apu" szokott volt lenni, esetemben ez <> pont így történt: Hosszas csuklások és hetekig tartó tesztelés után végül kiböktem, hogy mi nyomja piciny lelkemet: 44 4F 53 *. Már jócskán benne lehettem a 189302400. másodpercemben idekint a világban, amikor kiderült, hogy iskolába kell járnom. Természetesen ez elsőként roppant szimpatikusnak tűnt, ám amikor kiderült, hogy ez mi mindennel jár együtt, már egyeltalán nem is volt olyan vonzó. Viszont ezzel egyidőben - tehát ~762735600 másodperccel az Unix Epoch után - szert tettem életem első számítógépére is, amelyet már teljesen magaménak mondhattam, s hihetetlen buzgalmamban hozzá is kezdtem a számítógépen lévő fájlok számának 10000 alá redukálásának(ennyit tudott megjeleníteni összesen a Windows 95 fájlkeresője). Emlékeim szerint ez szintén egy roppant hosszú procedúra volt, vagy 30x kellett újratelepíteni azt az ocsmány kék hátteret használó izét, de végül sikerült, igaz, az eredeti funkciók fele tökéletesen működésképtelen volt.
5 évvel később már a BLG-ben, és földrajzilag pár tized fokkal arrébb, Nagykanizsán éltem mindennapjaimat, ahol lehetőségem volt olyan dolgokhoz hozzáférni, mint az internet. Természetesen első dolgom volt egy e-mailt csinálni, és várni, hogy írjon nekem valaki, ám hamarosan rá kellett jönnöm, hogy amíg nincs miért, a kutya sem fog írni nekem. Ettől függetlenül én szorgosan küldözgettem szanaszét a leveleimet, legtöbbet egy Mailer Daemon nevezetű emberrel kommunikáltam, akinek minden e-mail szolgáltatónál volt egy e-mail címe. Nagy koponya lehetett, és mindig tudta, hogy kinek küldtem előzőleg e-mailt. Az egyetlen bajom az votl vele, hogy mindig ugyanazt írta, és emiatt hamarosan újabb levelezőtársak után néztem. Rájöttem, hogy ha emberekkel akarok kommunikálni, akkor legegyszerűbb módja, ha sok helyen megtalálnak, sok emberhez eljutok. Így lyukadtam ki végül a PC Gurunál, ahol nagy bőszen el is vállaltam rögtön a Magyarítások rovat vezetését, bár életkoromat igyekeztem titokban tartani. Cserébe a havi pár órányi munkáért kaptam leveleket, szóval megérte a dolog... Időközben bőszen nézegettem az összes általam elérhető programnyelvet - meg ezek mellé kevésbé bőszen a németet és az angolt -, úgyhogy folyamatos kikupálódásom zajlott ebben az időszakban. Kb. egy évvel a rovatom debütálása után már nagyon untam a leveleket, úgyhogy az egyik akkori fordítóval csináltunk egy oldalt, amely megkapta a Magyarítások Portál nevet, bár akkor inkább tűnt egy "Andriska magának írogat mindenféle hülye hírfélét" lapnak, hiszen 2 egész napi látogatóval nem tűnt az index vetélytársának.
Eközben szabadidőm nagyrészét a játék, a programozás(ergo: tamagochikészítés és olyan mesterséges intelligencia írása, amely elé ha leültetem azt a lányt, aki nekem tetszik, akkor pár kérdés után megkérdezi, hogy én tetszek-e neki, majd a választ gondosan elmenti) és a nyelvtanulás tette ki.
Ahogy a time() egyre nagyobb értékeket vett fel, a fenti általános programjaim közé beékelődött pár újabb, elsősorban kollektív, offline tevékenység is, és végül elérkezett az érettségi éve, amelyre gyakorlatilag azóta vártam, hogy először láttam orkot a monitoromon. Értsd: elég régóta. :)"
Nemkicsit beteg, de azt hiszem, úgy döntöttem, hogy ha már kell ilyet is írni, és amúgy is halálra unják magukat az egyetemen a sok dög unalmas önéletrajz mellett, akkor kapjanak valami frissítőt, aztán max rövidtávon kiraknak. :)

Korábbi blog

Panyinak köszönhetően megleltem a korábbi blogomat - http://andyblogja.blogspot.com -. Így visszanézve/visszagondolva jó kis nosztalgiát idézett elő bennem az a pár hozzászólás, amit oda írtam, bár tény, hogy azok jóval személyesebb hozzászólások voltak, mint amilyenekre az ittenieket tervezem. Ez sokkal inkább tudományos jellegű blog lesz, mint az előző volt - ehhez ragaszkodom. :)

Tegnap kutakodtam még egy picit a WEB2.0 -val kapcsolatban, találtam egy nagyobb hangvételű írást az [origo]-n. Több, mint 1 éve került fel a netre, a szokásos új webfunkciókat mutatja be - amelyek egy része akkor még nyilván csak elméletben létezett. :) -, de egész sokmindent megemlít, még a Google-féle oprendszerről is beszél (ami elvileg "nem" készül :D)
És akkor itt jött a hidegzuhany: A "virtuális" operációs rendszer gondolata egyeltalán nem újkeletű dolog, fogalmazhatunk úgy is, hogy amióta Flash létezik, azóta létezik virtuális oprendszer is - FlashOS -.

Terveim között szerepel végignyálazni ezeket a rendszereket, már csk azért is, mert rengeteget lehet tanulni belőlük, és rengeteg tippet kaphat az ember egy-egy ilyen összehozásához.
Elsőként a Dektoptwo -ra regeltem be, https://desktoptwo.com/. A reg gyorsan ment: nick, pass, mail. Ezekután leellenőrizte a rendszer, hogy mennyire vagyok kompatibilis hozzá, majd be is jelentkezhettem. Egy szokványos asztal fogadott - MP3 lejátszóval(!), Notepaddal, vinyóval, Bloggal, RSS readerrel, e-mail olvasóval, honlapszerkesztővel, IM-mel(!), Bloggal, címjegyzékkel ésatöbbi. Ezek közül az MP3 lejátszó fogta meg a fantáziámat, úgyhogy az explorerében azonnal fel is töltöttem a gépemről egy Alvin számot (format után az egyik backup cd-men találtam.. :D) Miközben a feltöltés folyamatban volt, beállítottam a Live! accomat az IM-ben... Azaz állítottam volna... Az acc belövése közben bőven felért a 4 megás fájl(185 dolcsiért cserébe akár 50 gb szabad helyet is biztosítanak nekünk! :), úgyhogy rányomtam egy lejátszást... És perfektül müxik, mostantól a zenék nagyrészét fellövöm netre, remélem, a többi oprendszer is kezeli.
Közben letöltésre kerültek az IM-es contactok. A csoportokat nem mkezeli a beépített kliens, azaz: csak a saját csoportjaival tud operálni. Elméletileg támogatott még a fájlfogadás is, nekem nem sikerült működésre bírni, ami persze nem jelent semmit. A másik fájó pont számomra - amellett, hogy piszkosul zabálja a gépet, azon belül is gndolom a netet -, az, hogy nincsennek személyes üzik.
A Naptár egész korrektül meg van csinálva, minden - tőle elvárható funkcióval rendelkezik.
A Notepad - gyk. egy sima notepa. Kár, pedig jó lenne, ha word/exceltámogatás be lenne építve...


Egy csekket megér, de azért pár dolog nem éppen az igazi, körbenézek a "piacon" a többi után. Kéne legalább egy doc/xls támogatás, és ki lennék békülve cakli-pakli mindennel. Persze ha nincs, akkor ez is több, mint a semmi. :) Meg persze jó lenne egy beépített webböngésző, mert így a Fox megpusztul, ha oprendszeren kívüli ablakok között akarok váltani...

2007. július 29., vasárnap

Időkapszula...

Két bejegyzéssel ezelőtt írtam az Infoparkos cikkről... Nos, mivel a honlapot nem ismertem igazán, ám az ott olvasott cikk a keresőrendszerekről felkeltette az érdeklődésemet, pár órája visszanéztem, hátha van még valami érdekesség odaát.
Több cikket is elolvastam - mindet dr. Galántai Zoltántól -, voltak értelmesek, és számomra túl nyakatekert írások is. Az utolsó írás az Időszennyezés volt.
Az egészet fel lehetett fogni amolyan védd a környezetet, hogy az unokáidnak is jó legyen propagandaként. Viszont volt benne valami, amire felfigyeltem:
"
Amikor 1938-ban a New York-i világkiállításra elkészült az első modern értelemben vett időkapszula"... 1938... Időkapszula? A gugli kidobott egy csomó zöldséget, azaz zöldségnek tűnő lapot - djuice, port.hu, stb. -. Sajnos valaki pont most forgatott egy filmet ezzel a címmel, úgyhogy a hypenak köszönhetően az első pár oldal a film körül forog. Valamivel lejjebb azonban egy SG.hu -s hírt sikerült kihalászni a többi közül - Időkapszula az űrben 52000-ig... Nem csak 1938-ban, de 2001-ben is volt egy hasonló jellegű projekt -KEO, erről szólt a cikk. A lényeg, hogy fogtak egy rakat szöveget, felnyomták az űrbe, és a szöveg 50000 év múlva visszatér a Földre. Hát, hogy is mondjam: a franciáknak sok pénzük van/volt. A KEO honlapján az áll, hogy legkorábban idén lőhetik fel a műholdat, ami igazából itt fog keringeni a Föld körül 50E évig 1800km-es magasságban. Egy 1997-98-as felmérés/kutatás szerint ez elméletben elképzelhető. A FAQ-juk alapján "glass diskeken" szeretnék felküldeni az infót, mellékelve egy DVD olvasó elkészítésének leírását. Ugyanitt olvasható, hogy a műhold szárnyait hőre táguló fém fogja mozgatni(ami azért fontos, mert passzív műholdként nem rendelkezik saját enerdzsivel)... Kár, hogy nem élek, mire a leszállása aktuális lenne, j lenne tudni, hogy lesz-e egyeltalán valami a projektből :( Üzenetküldés az űrbe a KEO.org-en keresztül

Design, meg ilyenek

Lecseréltem a designt - a mostani nem szebb, viszont szélesebb, ami hosszú bejegyzéseknél nagyon fontos. Tessék megdícsérni(megyek is és meg is dícsérem! :D)

Emellett pedig azt vettem észre, hogy a blogspot valamilyen oknál fogva GMT-8h -ra próbálta belőni a helyzetemet, szerinte valahol Kanadában kéne lennem, úgyhogy kb az összes beállítási lehetőséget átnyálazva a legutolsó, legeldugottabb helyen sikerült ráakadnom az időzóna beállítására - addigra már manuálisan átírogattam az időpontok a bejegyzésekben -, mireisnem szépen hozzáadott minden időpontomhoz 9 órát, így állíthattam mindent vissza az eredetire. De most legalább müxik...
Átmásztam Gmailre, hogy ott majd jól lefülelem a problémát, de kiderült, hogy a rendszer központilag, a Google Accountoddal dolgozik (ami azért durva, 1 helyre elég volt regisztrálni, és ha jól látom, 9 szolgáltatásukat használom vele perpill...). A lényeg, hogy ott jól van beállítva az időzónám(bár ha a google accountot módosította a blogspot, akkor ugye ez logikus lol... :) )

Őőő... Passz?!

Hmm... Örömmel jelenthetem be, hogy bár egyelőre 0, azaz 0 üzenetet írtak a blogra, 1 ember beleolvasott - köszönet érte Balának. :D
Jelentem, az éppen aktuális kézikönyvfordítás (jéé, 6 szótag, tehát 1 szó?! WTF?!) egész jól halad, ma be is lesz fejezve. Ámen.
Kicsit megdolgoztam a betűméretet, mert a blogspot által alapértelmezettnek meghatározott kicsit nagy...
Így nem tűnik olyan soknak, amit írok, és ez jó.

Tegnap belőttem magamhoz az iGoogle-t, meg beállítottam pár feedet - meg persze kidobtam a felesleges csicsát -. Egész használhatónak bizonyult. Valamelyik feedelt lap linkgyűjteményében - talán [origo] nagyvilág - találtam egy linket egy meglehetősen érdekes cikkre -
dr. Galántai Zoltán (BME): "A keresőgépek jövője: a következő évek" címmel. Érdemes beleolvasni. A cikk maga elsősorban a Google-lel, illetve annak jövőbeli alternatíváival foglalkozik (államilag üzemeltetett SE-k), valamint egész nagy hangsúlyt kapnak a SEO-k is, és az ehhez kapcsolódó crack.

Ami egy kicsit megijesztett benne, az az államilag üzemeltett keresőmotorok gondolata - oké, hogy ez keleten bevett szokás, sőt, jó móka("
2006 közepén meghatározott keresőszavak esetén az MSN találatainak 22, a Google találatainak 17, míg a Yahoo! találatainak mindössze 2 (!) százalék..." ... nem szűrt - Kína); de azért akkor is örülne neki az ember, ha keres valamit a neten, akkor ne csak a net 2%-án kereshessen.
Belegondolva, nyilván nem Magyarország fogja elkészíteni az első saját search enginejét... Azaz... Tulajdonképpen mi is olyan nagy dolog benne? Úgy értem... Egy program, amit eladsz az államnak, tehát nem feltétlenül kell, hogy állami kezdeményezésre jöjjön létre... Így már annyira nem is lehetetlen a dolog....

"
Elvileg azonban annak sincs akadálya, hogy a keresés legalább bizonyos mértékig átkerüljön a felhasználói oldalra, és a beindexelt weblapok egy része ne egy központi helyen..." ... Ilyet akartunk már csinálni, gyakorlatilag sincsennek neki határai, gyakorlatilag egy Firefox kiterjesztés képében rá lehet húzni egy crawlert a foxra, ami szépen elkezd sétafikálni a neten.
Onnantól pedig gy.k. bittorrent. :) Majd talán év közben valaki kapható lesz a kísérletre, jó lenne tudni, hogy vajon mennyire életképes az elgondolás...

[Amikor belinkeltem a cikket, akkor vettem észre a linkből, hogy Nuke gyanús az oldal, és tényleg PHP Nuke hajt egy ilyen lapot, durva! :O]